A szelíd fegyelmezés

 

Szuperérzékeny gyerekeket nevelő szülők egybehangzó véleménye is ez: csak szelíden! Csak semmi megszégyenítés, semmi szeretetmegvonás, sem elszigetelés, a verésről pedig már ne is beszéljünk.

Ezek a gyerekek is ugyanúgy rosszalkodnak, mint a többiek, megszegnek szabályokat, de általában csak otthon teszik ezt, nem az iskolában. Ha tesznek is valami „rosszat” mindig nagyon megbánják és szinte magukat büntetik miatta. Legtöbbször elég egyetlen beszélgetés a történtek tisztázására, anélkül, hogy valamiféle büntetést alkalmaznánk.

A leghatásosabb ebben az esetben is a megelőzés módszere, lássuk, hogy hogyan alkalmazhatod.

A rosszalkodás megelőzése

  1. Világos szabályok felállítása

Ha a családban nincsenek még tisztázva a viselkedési szabályok, együtt is meghatározhatjátok őket, különösen, ha a gyerekek már nagyobbak.

Szabad-e otthon kiabálni, csúnyákat mondani, verekedni, ennivalóval dobálózni, késni anélkül, hogy hazatelefonálnánk, vagy feltenni a lábunkat az asztalra.

A közösen felállított szabályokat sokszor könnyebb betartatni, mert a gyerekek is jól emlékeznek rájuk. Ezzel rengeteg vitát is megspórolhattok.

  1. Mások elvárásaihoz is igazodni

Ilyen helyzet állhat elő, ha éppen meg kell kérned valakit, hogy vigyázzon a gyermekedre. Előtte győződj meg arról, hogy ugyanolyan nevelési elveket vall és normákat követ, mint te.

Lehetőleg ne bízd a gyermeked felügyeletét olyasvalakire, akinek nincs gyereknevelési tapasztalata vagy már elfelejtette milyen gyereknek lenni. Nem jó az sem, ha valaki túlzottan felnőttes viselkedést vár el egy kisgyerektől.

Mielőtt elindulnál otthonról, mindenképp beszéljétek meg pontosan, hogy mi is fog történni, amíg nem vagy otthon. Így egyik felet sem éri meglepetés.

  1. Jó tervezés és megértés

Egy jó adag humorral és egy kis figyelemeltereléssel tudod a legjobban megoldani, hogy a gyerek betartsa a szabályokat. Például pakold el a kedvenc játékát mielőtt a többi gyerek megérkezik, vagy énekelj neki, hogy eltereld a figyelmét egy hosszabb gyaloglásról.

Sokat segíthetsz neki, ha figyelmezteted, amikor egyik tevékenységről a másikra kell váltania, mert ez okozza neki a legnagyobb nehézséget. Fontos, hogy ne lépje a túl az adott időkeretet! Ha azt mondod, hogy 5 perc múlva lámpaoltás, akkor ne adj neki újabb 5 percet.

Ha ezek a váltások egy-egy apró lépésként szerepelnek a napirendjében, sokkal könnyebben tudja követni és betartani azokat, mintha valami azonnal végrehajtandó parancsként fogalmaznád meg. Így van pár perce ráhangolódni és átállni a következő lépésre. Míg a hirtelen váltás frusztrálhatja őt és könnyen alkudozáshoz vagy ellenálláshoz vezethet.

Ha kell, inkább figyelmeztesd

Különbséget kell tenni a büntetés és a figyelmeztetés között. Amikor rászólsz a gyermekedre, mert nem úgy viselkedik, ahogy elvárod tőle, és láthatóan nem áll szándékában tovább folytatni, valószínű, hogy nincs is szükség további büntetésre.

Ilyen esetben általában elegendőek a következő lépések.

  1. Térképezd fel, hogy mennyire vagytok feszültek

Ha egyikőtök vagy mindketten nagyon zaklatottak vagytok, először is nyugodj meg és nyugtasd meg gyermekedet is.

Lehet, hogy 20-30 percre is szüksége van ahhoz, hogy teljesen megnyugodjon. Segíts neki ebben azzal, hogy megnyugtatod, hogy majd együtt találtok megoldást. Menjetek át egy másik szobába, hogy elmúljon a fenyegetettség érzése, sétáljatok egyet vagy menjetek ki az udvarra, ahol nem történik semmi olyan, ami tovább borzolná a kedélyeket.

  1. Hallgasd meg és viselkedj együtt érzően

A szuperérzékeny gyerekeknek nagyon fontos, hogy meghallgassák őket, mert mélyen átélik, ami történt velük vagy úgy érezhetik, hogy okuk volt arra, amit tettek és az igazságtalanság megviseli őket.

Miközben meghallgatod az ő verzióját, tartózkodj a leegyszerűsített megállapításoktól, mint, hogy csak nem akart valamit megcsinálni, vagy hazudott a bébiszitternek vagy miért ilyen bajkeverő.

  1. Emlékeztesd a leszögezett szabályokra és indokold is meg

Ha gyermeked már elég nagy idézd fel a közösen létrehozott szabályokat, amiket ő is elfogadott, és indokold meg, miért fontos azt betartani.

Például: „Lehet, hogy néha úgy érezzük, hogy annyira dühösek vagyunk, hogy legszívesebben pofon ütnénk a másikat. De nem tesszük meg, mert nem akarjuk, hogy azt higgye tényleg bántani akarjuk és azt sem, hogy félni kelljen egymástól.”

  1. Rajtad múlik, hogy következmény nélkül hagyod-e a történteket

Gondold át, hogy szükség van-e a történtek miatt pl. bocsánatkérésre, vagy, hogy visszatérő problémáról van-e szó, ami már korábban is előfordult.

Ahhoz, hogy rögzüljön a helyes viselkedés, meg kell beszélnetek, hogy ha ez megint előfordul milyen büntetéssel fog járni, amit be is kell tartanod.

Legközelebb pedig emlékeztesd őt, az ébersége növelése érdekében, hogy ez a viselkedés milyen következményekkel járhat és rögtön eszébe jut a megállapodásotok.

  1. Beszéljétek meg, hogy a jövőben mit tud tenni, hasonló helyzetben

Például felhívhat telefonon, hogy segítséget kérjen vagy belebokszolhat egy párnába, hogy levezesse a feszültséget. A lényeg, hogy megismerjen egy békésebb alternatívát a reagálásra és ne cselekedjen indulatból.

Amikor büntetned kell

  1. A bünti legyen rövid, enyhe és álljon kapcsolatban azzal, amit elkövetett

Ne feledd, csak mértékkel! A korábban leírt emlékeztetés és a szabályok elismétlése általában elegendő.

  1. Légy következetes és a büntetés legyen kiszámítható

A kiszabott büntetést, mondd el neki határozottan, hogy mit tegyen vagy ne tegyen és ne ismételgesd a figyelmeztetést. Ha nem teszi, amit mondasz, helyezz kilátásba szigorúbb büntetést és menj végig következetesen az előző pontban, a figyelmeztetésnél leírt lépéseken.

Viszont, ha tovább rosszalkodik, lehet, hogy annyira kimerült vagy felizgatta valami, hogy már nem tud magán uralkodni. Ilyenkor öleld meg, csitítgasd és próbálj valami semleges megoldást találni. A döntést halaszd el, de később – leghamarabb másnap – beszéljétek meg a történteket és hogy mi lesz, ha ez még egyszer előfordul.

  1. Ha már kicsit idősebb és nem hagy fel a helytelen viselkedéssel, derítsétek ki együtt, hogy miért

Szelíden kezdd a beszélgetést, és kérdezd meg, mi okozza a fura viselkedését. Adj neki lehetőséget, hogy tényleg őszintén válaszolhasson. Ezután döntsétek el kettesben, hogy mi lenne a legjobb módja, hogy a helyzet megváltozzon.

Ehhez lehet, hogy neked is változtatnod kell bizonyos szokásokon, de azt is vegyétek figyelembe, hogy a fáradtság és a feszültség, mennyire okolható a viselkedéséért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük