Az első családi beszélgetés az érzékenységről

Furcsa dolgok történhetnek a családban, amikor elkezdesz a szuperérzékenységről beszélni. Lehet, hogy hirtelen mindenki „érzékeny” akar lenni, ezért fontos, hogy betarts bizonyos szabályokat:

1. Fontos tisztázni, hogy te vagy gyermeked mi mindenre vagytok érzékenyek

Az erős zajra, a szagokra, a hangos beszédre, a kritikára, az érintésre, a váratlan eseményekre, a szagokra vagy hasonló dolgokra.

Csináljátok meg az önértékelési teszteket és konkretizáljátok az érzékenységet! A felnőtteknek és a gyerekeknek szóló teszteket ITT és ITT találod.

2. Szakszóként használjuk az érzékenységet

Magyarázd el a családnak, hogy az „érzékenység” kifejezést most speciális értelemben használjátok, mert erre a tulajdonságra nehéz jobb szót használni, ami nem hangzik sem túl negatívan, sem túl pozitívan.

Ebben az esetben az érzékeny nem azt jelenti, hogy valaki kedves, empatikus, kifinomult vagy mély gondolkodású. Persze vannak szuperérzékenyek, akikre ez mind igaz, sőt még lelkiismeretesek, intuitívak és fogékonyak a spiritualitásra is. ?  

Azonban ezek a tulajdonságok nem csak az ő kiváltságuk, mert amikor túlterheltek ez mind elszáll belőlük.

3. Az érzékenység egy semleges alkati vonás

Leginkább két túlélési stratégia egyikeként írható le: az érzékeny ember megfigyel és felméri a helyzetet mielőtt cselekedne, míg a nem érzékeny ember gyorsan cselekszik és gyakori próbálkozások jellemzik.

Mindkét stratégia sikeres lehet bizonyos helyzetekben, míg másokban viszont nem lesz az.

4. Figyelj arra, hogy az érzékeny családtag ne legyen betegnek vagy bűnbaknak nyilvánítva

A családban gyakran előfordulhat, hogy egészen öntudatlanul betegnek nyilvánítják a többiek az érzékeny családtagot, mivel mindenki egyetért abban, hogy vele valami nincs rendben, viszont a többiek mind egészségesek és normálisak.

Ez persze így nem igaz, hiszen nem tehetünk úgy, mintha senkinek nem lenne semmi hibája.

Az is előfordulhat, hogy bűnbaknak nevezik ki az érzékeny gyereket, akit könnyű mindenért kritizálni és hibáztatni, ami a többieknek kellemetlenséget okoz.

5. Láttassuk pozitív színben az érzékenységet

Ez erőt ad a gyereknek ahhoz, hogy kitörjön a korábbi szerepeiből és felrúgja a régi szokásait. Igyekezzünk az érzékenység pozitív oldalát hangsúlyozni és értékeire felhívni a figyelmet.

Különösen azért, mert a családokban zajló hatalmi és szeretet-játszmák egyébként is erősen kihatnak minden családtagra.

Időnként megpróbálhatják a családtagok a szuperérzékeny gyereket az addig megszokott státuszában megtartani vagy oda „visszanyomni” vagy keresnek helyette egy másik „problémás” családtagot.

Ezért nagyon fontos, hogy segíts a gyermekednek változni és változtatni, lehetőségeihez mérten és az érzékenység okozta másságot a családtagokkal is megbeszélni, elfogadtatni, azt természetesen kezelni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük