A legapróbb dolgokat is észreveszi

Az, hogy szuperérzékeny gyermeked minden apróságot észrevesz, csodálatos képesség bizonyos helyzetekben. Amikor gyermeked minden szerető pillantásodat észreveszi és viszonozza, korábban szól, hogy éhes a kistestvére, még mielőtt te gondolnál rá, hogy megetesd, azonnal szól, ha füstszagot érez.

Más helyzetekben mindez nagy teher is lehet. Főleg akkor, amikor felfedezi a legapróbb dolgot is ami nem tetszik neki, vagy nem felel meg az ízlésének.

„Ezen az almán rajta hagytál egy kis héjat, tudod, hogy utálom!” „Olyan büdös van itt” – mondja, amikor te nem érzel semmi különöset. „Odébb raktad a játékaimat, ugye?”

Vannak azonban olyan szuperérzékeny gyerekek is, akik nem vesznek észre minden apró dolgot, inkább csak szórakozottnak tűnnek, mert a saját belső kis világuk foglalja le őket.

Vannak akik csak az inger intenzitásával törődnek – hangos zaj, éles fény, fűszeres étel zavarja őket – az apróságokkal kevésbé.

Az is lehet, hogy csak egy területen érzékelik az apró jeleket, így az ételben, a ruházaton vagy a társas térben.

Összességében az apró részletek iránti fogékonyság, bizonyos mértékig minden szuperérzékeny gyerek esetében megfigyelhető.

Mit is tudsz tenni, hogy jól kezeld ezt a jellemvonását?

Hidd el neki, amit állít

Ha arra panaszkodik, hogy valami szúrja, dörzsöli, csípi vagy nyomja, akkor az úgy is van, még akkor is, ha ugyanaz a dolog téged egyáltalán nem zavar.

Gyerkőcöd mindig legyen kipihent és jóllakott

Ha eleget aludt és kipihente magát és a pocakja is tele van, sokkal kevésbé lesz ingerlékeny és türelmesebben ki tudja várni, hogy segíts rajta, ha valami éppen kellemetlenséget okoz neki.

Ha már elég idős ahhoz, hogy megértse, amit mondasz neki

Először mindig ismerd el, hogy számára ez vagy az a dolog valóban kellemetlen, és te tisztában vagy ezzel, aztán nyugtasd meg, hogy a kellemetlenség véget fog érni, mondd el, hogy hogyan és mikor! De azt is mondd el, ha éppen nem tudsz rajta segíteni az adott helyzetben.

Ha először biztosítod róla, hogy tudod, hogy ez neki rossz és együtt is érzel vele, de sajnos, nem tudsz mit tenni, csak kicsit később segíthetsz rajta – mert például végig kell állni a sort a pénztárnál, vissza kell menned a kocsihoz száraz ruháért, vagy el kell használni egy megkezdett tusfürdőt, mert nem engedheted meg magadnak a pazarlást – akkor idővel egyre inkább meg fogja érteni és megtanul majd várni.

Te szabod a határokat!

Szabj határokat abban, hogy mit várhat el tőled. Vannak olyan gyerekek például, akiknek sehogyan sem jó, ahogyan be van kötve a cipője. Lehet, hogy már tízszer megkötötted neki, de még mindig nem jó, ilyenkor nagy valószínűséggel az a baj, hogy túlzottan arra koncentrál, hogy milyen érzést okoz neki a cipőfűző és ez frusztrálja.

Beszélj vele erről egy semleges alkalommal, amikor épp nem a cipőfűzőjét kötöd.

Mondd el neki, hogy legközelebb ötször megpróbálod megkötni, és úgy fogod csinálni, ahogy ő kéri. Az ötödiknek azonban már jónak kell lennie, mert egyébként te is nyűgös leszel, és amúgy sincs több idő ezzel foglalkozni.

Határozd meg a szabályokat és ragaszkodj hozzájuk!

Követeld meg tőle az udvarias és illemtudó viselkedést is nyilvános helyen, de ne felejtsd el, hogy az érzelmek gyakran irracionálisak és könnyen túlcsordulnak. Ha előfordul, hogy kiborul valami „semmiségen”, amennyire lehet, próbáld meg oldani a feszültséget, vagy ha nem sikerül, csak öleld át és légy mellette amíg kisírja magát. Ha van rá lehetőség vidd el, vagy vidd ki onnan, ahol éppen vagytok.

Ha megnyugodott, lehetőleg másnap pedig, beszéljétek meg, hogy legközelebb mit csináljatok másképp, mit kell tennetek, hogy ne viselkedjen így.

Sokszor egyszerűbb a tervezés és a megelőzés!

Amikor csak lehet, engedd meg a gyereknek, hogy önállóan találjon megoldást a problémájára!

Ha például kényes a ruhájára, hagyd, hogy egyedül válasszon a ruhái közül, olyat, amiben jól érezheti magát, és nem szúrja, nem viszketős. Ha viszont nem talál egyet sem, ami megfelelő lenne neki, az már nem apa és anya hibája! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük